Tedd együtt a kosárba jelölve a négyzeteket vagy mindet jelöl
Termék leírás - Jóga - India világa 3
Kiadványunk 3. számában bemutatjuk a Szvámi Sivánanda és a Szvámi Szatjánanda nevével fémjelzett jógairányzatokat, valamint Benáreszt, a híres szent várost. Több írás is a tantrával, a hindu hagyomány érdekes és sokszor félreértett, egyoldalúan a szexualitással azonosított irányzatával foglalkozik. A cikkek egy másik csoportjának az indiai táncművészet a témája. A gyakorlati rovatok mellett számos, a jóga magyarországi történetéhez kapcsolódó olvasói hozzászólás is helyet kap.
Kiadványunkat két évvel ezelőtt elsősorban azzal a céllal indítottuk útjára, hogy olvasóink különböző megközelítésekből választ kapjanak arra a kérdésre, hogy mi a jóga, megismerjék a jóga főbb iskoláit, mestereit és hazai képviselőit. Emellett ízelítőt kívántunk nyújtani India csodálatos világából – az isteneiről, tájairól, történelméről, művészetéről szóló írások segítségével. Végül, de nem utolsósorban közös fórumot szándékoztunk teremteni a magyar jógások számára. Jelen számunk is a fent említett célokat szem előtt tartva készült.
Az eddig megjelent két szám után nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, amelyeket ezúton is köszönünk. Sokan fejezték ki örömüket, hogy végre van egy igényes, a gyakorlati kérdések mellett a jóga és az indiai hagyomány elméleti alapjaiba is bepillantást nyújtó kiadvány. Az eladási statisztikák viszont sajnos nem igazolták előzetes várakozásainkat, hiába igyekeztünk a kedvező árral is segíteni azt, hogy a kiadványhoz sokan hozzájuthassanak. Elsősorban ez az oka annak, hogy kénytelenek vagyunk az eladási árat emelni, sőt hogy jelen pillanatban a Jóga – India világa jövőjét is kérdésesnek látjuk.
A harmadik szám írásainak nagyobbik része három fő téma köré csoportosul. Elsőként – abbéli törekvésünk szellemében, hogy bemutassuk az indiai jógahagyományt és -mestereket – kiemelten foglalkozunk a Sivánanda-hagyománnyal és a Szatjánanda-jóga tradícióval.
Szvámí Sivánanda Szaraszvatí tanítása már a 90-es években eljutott Magyarországra egyik fő tanítványa, az Amerikai Egyesült Államokban munkálkodó Szvámí Visnu-dévánanda közvetítésével. Szvámí Sivánanda önéletrajzi írásának egy részletével közelebb kerülhetünk e rendkívüli mesterhez, akinek tanításában kiemelt szerepet játszik az önzetlen szolgálat és az adakozás. Bemutatkozik a Sivananda Jógaközpont, a Sivánanda-hagyomány magyarországi szervezete is. Gyakorlás rovatunkban az ő gyakorlási rendszerükkel ismerkedhetünk meg.
Ugyancsak Szvámí Sivánanda tanítványát tisztelhetjük az idén nyolcvanöt éves Szvámí Szatjánanda Szaraszvatíban, a Bihar School of Yoga (Bihári Jógaiskola) megalapítójában, akinek felbecsülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a tantra és a jóga ősi bölcseleti rendszere a modern korban is érthető és gyakorolható. Szvámí Szatjánanda tanításából a Kundaliní-tantra című művének egy részletével kívánunk ízelítőt adni. Ezenkívül bemutatjuk az utódjául kiválasztott Paramahansza Nirandzsánanda Szaraszvatít, aki az idén járt első alkalommal Magyarországon a Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány jóvoltából.
Második fő témánk a tantra, e titokzatos és oly gyakran félreértelmezett hagyomány. Az indiai tantra világképéről és a tantrikus gyakorlásról (szádhana) szóló tanulmányok mellett a tizennyolcadik században élt bengáli költő, Rámpraszád életrajza és Kálí istenanyához írt versei is helyet kapnak. Hindu istenek rovatunkban ezúttal az egyik tantrikus istenséget, Daksinámúrtit ismerhetjük meg. Ez az írásunk a Sankara nevéhez fűződő, szanszkrit eredetiből fordított Daksinámúrti-himnusszal zárul.
Kiadványunk cikkeinek harmadik tematikus csoportja a napjainkban egyre népszerűbbé váló indiai táncművészettel foglalkozik. Az indiai táncok átfogó ismertetése után a méltatlanul elfeledett Fábri Károly, az „indiai tánckritikaírás atyja” kerül bemutatásra, majd az indiai táncművészet két kiemelkedő magyar képviselőjével, Somi Pannival és Szirmay Vera-Viktóriával készült beszélgetés következik, amelyekben igazi „kulisszatitkokkal” is megismerkedhet a kedves olvasó.
A magyarországi jógaélet jelenéről és jövőjéről szeretnénk képet nyújtani a Selmeci József Csongorral, a Magyar Jóga Társaság (MJT) elnökével és a Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület (MJSZE) titkárával készült beszélgetésen keresztül. Ez az interjú az előző számban megjelent, a jóga magyarországi történetével foglalkozó írásunk folytatásának tekinthető.
India földrajza rovatunk ezúttal Benáreszbe, India egyik legősibb és legszentebb városába kalauzolja el olvasóinkat. Nagy örömmel fogadtuk olvasóink hozzászólásait és visszajelzéseit, ezekből állítottuk össze Olvasói rovatunkat, amely most először kap helyet a Jóga – India világa lapjain. Életmód rovatunk ezúttal a böjttel foglalkozik – a megszokott gyakorlati tanácsokkal és receptekkel.
Harmadik számunkból sem hiányozhat a Könyvajánló, valamint a további központok és oktatók nevével bővült Jógaoktatás országszerte rovatunk, amely a legfrissebb adatokkal igyekszik megkönnyíteni a jógázni vágyók tájékozódását.
Kiadványunkat két évvel ezelőtt elsősorban azzal a céllal indítottuk útjára, hogy olvasóink különböző megközelítésekből választ kapjanak arra a kérdésre, hogy mi a jóga, megismerjék a jóga főbb iskoláit, mestereit és hazai képviselőit. Emellett ízelítőt kívántunk nyújtani India csodálatos világából – az isteneiről, tájairól, történelméről, művészetéről szóló írások segítségével. Végül, de nem utolsósorban közös fórumot szándékoztunk teremteni a magyar jógások számára. Jelen számunk is a fent említett célokat szem előtt tartva készült.
Az eddig megjelent két szám után nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, amelyeket ezúton is köszönünk. Sokan fejezték ki örömüket, hogy végre van egy igényes, a gyakorlati kérdések mellett a jóga és az indiai hagyomány elméleti alapjaiba is bepillantást nyújtó kiadvány. Az eladási statisztikák viszont sajnos nem igazolták előzetes várakozásainkat, hiába igyekeztünk a kedvező árral is segíteni azt, hogy a kiadványhoz sokan hozzájuthassanak. Elsősorban ez az oka annak, hogy kénytelenek vagyunk az eladási árat emelni, sőt hogy jelen pillanatban a Jóga – India világa jövőjét is kérdésesnek látjuk.
A harmadik szám írásainak nagyobbik része három fő téma köré csoportosul. Elsőként – abbéli törekvésünk szellemében, hogy bemutassuk az indiai jógahagyományt és -mestereket – kiemelten foglalkozunk a Sivánanda-hagyománnyal és a Szatjánanda-jóga tradícióval.
Szvámí Sivánanda Szaraszvatí tanítása már a 90-es években eljutott Magyarországra egyik fő tanítványa, az Amerikai Egyesült Államokban munkálkodó Szvámí Visnu-dévánanda közvetítésével. Szvámí Sivánanda önéletrajzi írásának egy részletével közelebb kerülhetünk e rendkívüli mesterhez, akinek tanításában kiemelt szerepet játszik az önzetlen szolgálat és az adakozás. Bemutatkozik a Sivananda Jógaközpont, a Sivánanda-hagyomány magyarországi szervezete is. Gyakorlás rovatunkban az ő gyakorlási rendszerükkel ismerkedhetünk meg.
Ugyancsak Szvámí Sivánanda tanítványát tisztelhetjük az idén nyolcvanöt éves Szvámí Szatjánanda Szaraszvatíban, a Bihar School of Yoga (Bihári Jógaiskola) megalapítójában, akinek felbecsülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a tantra és a jóga ősi bölcseleti rendszere a modern korban is érthető és gyakorolható. Szvámí Szatjánanda tanításából a Kundaliní-tantra című művének egy részletével kívánunk ízelítőt adni. Ezenkívül bemutatjuk az utódjául kiválasztott Paramahansza Nirandzsánanda Szaraszvatít, aki az idén járt első alkalommal Magyarországon a Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány jóvoltából.
Második fő témánk a tantra, e titokzatos és oly gyakran félreértelmezett hagyomány. Az indiai tantra világképéről és a tantrikus gyakorlásról (szádhana) szóló tanulmányok mellett a tizennyolcadik században élt bengáli költő, Rámpraszád életrajza és Kálí istenanyához írt versei is helyet kapnak. Hindu istenek rovatunkban ezúttal az egyik tantrikus istenséget, Daksinámúrtit ismerhetjük meg. Ez az írásunk a Sankara nevéhez fűződő, szanszkrit eredetiből fordított Daksinámúrti-himnusszal zárul.
Kiadványunk cikkeinek harmadik tematikus csoportja a napjainkban egyre népszerűbbé váló indiai táncművészettel foglalkozik. Az indiai táncok átfogó ismertetése után a méltatlanul elfeledett Fábri Károly, az „indiai tánckritikaírás atyja” kerül bemutatásra, majd az indiai táncművészet két kiemelkedő magyar képviselőjével, Somi Pannival és Szirmay Vera-Viktóriával készült beszélgetés következik, amelyekben igazi „kulisszatitkokkal” is megismerkedhet a kedves olvasó.
A magyarországi jógaélet jelenéről és jövőjéről szeretnénk képet nyújtani a Selmeci József Csongorral, a Magyar Jóga Társaság (MJT) elnökével és a Magyar Jógaoktatók Szövetsége Egyesület (MJSZE) titkárával készült beszélgetésen keresztül. Ez az interjú az előző számban megjelent, a jóga magyarországi történetével foglalkozó írásunk folytatásának tekinthető.
India földrajza rovatunk ezúttal Benáreszbe, India egyik legősibb és legszentebb városába kalauzolja el olvasóinkat. Nagy örömmel fogadtuk olvasóink hozzászólásait és visszajelzéseit, ezekből állítottuk össze Olvasói rovatunkat, amely most először kap helyet a Jóga – India világa lapjain. Életmód rovatunk ezúttal a böjttel foglalkozik – a megszokott gyakorlati tanácsokkal és receptekkel.
Harmadik számunkból sem hiányozhat a Könyvajánló, valamint a további központok és oktatók nevével bővült Jógaoktatás országszerte rovatunk, amely a legfrissebb adatokkal igyekszik megkönnyíteni a jógázni vágyók tájékozódását.
