Tedd együtt a kosárba jelölve a négyzeteket vagy mindet jelöl
Termék leírás - Sunrjú Szuzuki: Tisztán ragyogó forrás
A Szandokait ősi szövegét megvilágító friss beszédeket olvasva újabb lehetőséget kapunk arra, hogy még mélyebbre tekintsünk Szuzuki rósi zen szellemébe. Ki-ki valóban eltöprenghet azon, mit is jelent észrevenni a hétköznapi életünkben folyamatosan jelen lévő nem-kettősséget. A tanítványoknak adott szellemes, meglepő válaszok már önmagukban is váratlan ajándékok, melyeket olvasva ismét rácsodálkozhatunk arra az elbűvölő hangra és meleg bölcsességre, amit a rósi korábbi beszédeiből a híres Zen szellem, a kezdő szellemből és a Nincs mindig úgyból már ismerni véltünk.
A Szandókai -- vagyis Az azonosság és a különbözőség harmóniája -- a zen buddhizmus fontos alapszövege. Jelentőségét mutatja, hogy a szertartások részévé vált, nap mint nap recitálják a zen kolostorokban szerte a világon. Tanítása az útkeresők számára korunkban éppolyan alapvető, mint amilyen keletkezésekor, majd másfél évezreddel ezelőtt volt. A mű vezérfonala az ellentétek egysége. Egy és sok, fény és sötét, üresség és jelenségek – ezek a létezés aspektusai, amelyek a kettősségek világában érvényesek, ám a végső valóságban feloldódnak, eggyé válnak. A későbbi nemzedékek mesterei ezt a gondolatot bontották ki, fejlesztették tovább, és a zen meghatározó tanítása lett. A vers szerzője, Szekitó Kiszen a hatodik pátriárka személyes tanítványa volt, és később az ő utódjától kapta meg a Dharma-átadást.
SUNRJÚ SZUZUKI (1905-1971) a nagy 13. századi zen mester, Dógen közvetlen spirituális örököse. Szuzuki rósi, Japánban már mélyen tisztelt zen mesterként, 1958-ban érkezett rövid látogatásra Amerikába. Annyira megragadta azonban a zen iránt érdeklodo nyugati emberek „kezdő szelleme" és komolysága, hogy végül San Franciscóban rendezte be otthonát. Azokból, akik gyakorlás céljából csatlakozni akartak hozzá, létrejött a Zen Center nevű meditációs csoport, és apátsága alatt három fő gyakorlóhelyet is megalapított. 1971 decemberében halt meg a Zen Centerben, egy évvel e könyv megjelenése után. Sunrjú Szuzuki kétségkívül korának egyik legnagyobb befolyással bíró zen tanítója volt, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a buddhizmus nyugati elterjedésében.
A Szandókai -- vagyis Az azonosság és a különbözőség harmóniája -- a zen buddhizmus fontos alapszövege. Jelentőségét mutatja, hogy a szertartások részévé vált, nap mint nap recitálják a zen kolostorokban szerte a világon. Tanítása az útkeresők számára korunkban éppolyan alapvető, mint amilyen keletkezésekor, majd másfél évezreddel ezelőtt volt. A mű vezérfonala az ellentétek egysége. Egy és sok, fény és sötét, üresség és jelenségek – ezek a létezés aspektusai, amelyek a kettősségek világában érvényesek, ám a végső valóságban feloldódnak, eggyé válnak. A későbbi nemzedékek mesterei ezt a gondolatot bontották ki, fejlesztették tovább, és a zen meghatározó tanítása lett. A vers szerzője, Szekitó Kiszen a hatodik pátriárka személyes tanítványa volt, és később az ő utódjától kapta meg a Dharma-átadást.
SUNRJÚ SZUZUKI (1905-1971) a nagy 13. századi zen mester, Dógen közvetlen spirituális örököse. Szuzuki rósi, Japánban már mélyen tisztelt zen mesterként, 1958-ban érkezett rövid látogatásra Amerikába. Annyira megragadta azonban a zen iránt érdeklodo nyugati emberek „kezdő szelleme" és komolysága, hogy végül San Franciscóban rendezte be otthonát. Azokból, akik gyakorlás céljából csatlakozni akartak hozzá, létrejött a Zen Center nevű meditációs csoport, és apátsága alatt három fő gyakorlóhelyet is megalapított. 1971 decemberében halt meg a Zen Centerben, egy évvel e könyv megjelenése után. Sunrjú Szuzuki kétségkívül korának egyik legnagyobb befolyással bíró zen tanítója volt, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett a buddhizmus nyugati elterjedésében.
