Tedd együtt a kosárba jelölve a négyzeteket vagy mindet jelöl
Termék leírás - Stephen A. Mitchell - Margaret J. Black: A modern pszichoanalitikus gondolkodás története
Egy rendkívül világosan tagolt, áttekinthető bemutatása a pszichoanalízis fejlődésének, modern irányzatainak, a művelt laikus szintjén. Ahhoz a hatáshoz képest,amit a freudizmus a nyugati világ gondolkodására kifejtett - és ahhoz képest, amennyit pro és kontra hivatkozunk rá - ez a kötet egy értelmiségi számára kötelező olvasmány.
A tartalomból:
1. S. Freud és a klasszikus hagyomány: Az agytól a lélekig - A hipnózistól a pszichoanalízisig - Az álmok - A gyermekkori nemiség - Az agresszív ösztön - Topográfiától a struktúráig.
2. Az énpszichológiai iskola: A. Freud - az elhárítás-elmélet építokövei; Hartmann - elotérben az alkalmazkodás. A fejlodés énlélektana: Spitz - a fejlodési énpszichológia; Mahler - az ösztönkésztetés átdolgozott elmélete; Jacobson - a fejlodési énlélektan klinikai alkalmazása.
3. Harry Stack Sullivan és a személyközi pszichoanalízis: Szorongás és motiváció - A kényszerbetegségek sullivani megközelítése - A modern személyközi pszichoanalízis.
4. Melanie Klein és a modern kleini elmélet: A paranoid-szkizoid pozíció - A depresszív pozíció - A szexualitás - Az irigység - A kivetítéses azonosítás - Bion és a kortárs Klein-követok gondolkodása - Az analitikus helyzet.
5. A tárgykapcsolatok brit iskolája: Fairbairn és Winnicott: Fairbairn - Winnicott - A független csoport más újítói.
6. Az identitás és a szelf pszichológiája: Erikson és Kohut: Erikson - Heinz Kohut.
7. A modern újraértelmezok: Kernberg, Schafer, Loewald és Lacan - az újraértelmezés változatai.
A pszichoanalízist sokszor állítják be úgy, mint ami a századelő óta alapjában véve mit sem változott. Ebből fakadóan sok, az analízist elutasító bíráló azt hiszi, hogy Freud ledorongolása és egyes rég elavult elképzeléseinek célba vétele egyet jelent az egész tudományág ízzé-porrá zúzásával. A valóságos helyzet azonban az, hogy nagyon kevés maradt meg abból, ahogyan Freud értelmezte és gyakorolta a lélek-elemzést. Az elmélet főbb pilléreit alapvetően átalakította a korszerű analitikus gondolkodás; a kezeléstechnikai alapelveket pedig a modern gyakorlat hasonlóképpen újrafogalmazta s módosította. A közkeletű kép a díványon fekvő betegről szintén változott. A módosítások egyaránt érintik a formát és a folyamat rugalmas kezelését, és főleg: a mai analitikus nem annyira naiv, hogy a valóság döntőbírájának higgye magát; inkább útikalauznak egy közösen vállalt utazásban. Aki tehát azt hiszi, hogy Freud munkásságának ismerete egy kalap alá vehető a pszichoanalízis megértésével, az igencsak messze jár a valóságtól; mintha azt hinné, hogy a modern fizika megtalálható Newtonnál vagy hogy Darwin - akkor forradalmi - könyvében benne van a mai biológia is. A Nyugat szellemtörténetében és kultúrájában a freudi életmű mindig az egyik leglenyűgözőbb személyes teljesítmény marad, ám aligha képviseli a modern analitikus gondolkodást és gyakorlatot. Az általa indukált hatalmas szemléletváltás eleven hatása szétterjedt, de közben rengeteget változott is. Ez a kötet széles ívű áttekintést nyújt erről a fejlődésről, melynek főbb állomásai az énpszichológia (A. Freud, Kris, Hartmann), az interperszonális irányzat (Suliivan), Melanie Klein és a kleini elmélet, majd a tárgykapcsolatok brit iskolája (Fairbairn és Winnicott), a szelfpszichológia (Erik Erikson, Heinz Kohut), majd a freudi elmélet modern újraértelmezői: Otto Kernberg, Roy Schafer, Hans Loewald és Jacques Lacan.
A tartalomból:
1. S. Freud és a klasszikus hagyomány: Az agytól a lélekig - A hipnózistól a pszichoanalízisig - Az álmok - A gyermekkori nemiség - Az agresszív ösztön - Topográfiától a struktúráig.
2. Az énpszichológiai iskola: A. Freud - az elhárítás-elmélet építokövei; Hartmann - elotérben az alkalmazkodás. A fejlodés énlélektana: Spitz - a fejlodési énpszichológia; Mahler - az ösztönkésztetés átdolgozott elmélete; Jacobson - a fejlodési énlélektan klinikai alkalmazása.
3. Harry Stack Sullivan és a személyközi pszichoanalízis: Szorongás és motiváció - A kényszerbetegségek sullivani megközelítése - A modern személyközi pszichoanalízis.
4. Melanie Klein és a modern kleini elmélet: A paranoid-szkizoid pozíció - A depresszív pozíció - A szexualitás - Az irigység - A kivetítéses azonosítás - Bion és a kortárs Klein-követok gondolkodása - Az analitikus helyzet.
5. A tárgykapcsolatok brit iskolája: Fairbairn és Winnicott: Fairbairn - Winnicott - A független csoport más újítói.
6. Az identitás és a szelf pszichológiája: Erikson és Kohut: Erikson - Heinz Kohut.
7. A modern újraértelmezok: Kernberg, Schafer, Loewald és Lacan - az újraértelmezés változatai.
A pszichoanalízist sokszor állítják be úgy, mint ami a századelő óta alapjában véve mit sem változott. Ebből fakadóan sok, az analízist elutasító bíráló azt hiszi, hogy Freud ledorongolása és egyes rég elavult elképzeléseinek célba vétele egyet jelent az egész tudományág ízzé-porrá zúzásával. A valóságos helyzet azonban az, hogy nagyon kevés maradt meg abból, ahogyan Freud értelmezte és gyakorolta a lélek-elemzést. Az elmélet főbb pilléreit alapvetően átalakította a korszerű analitikus gondolkodás; a kezeléstechnikai alapelveket pedig a modern gyakorlat hasonlóképpen újrafogalmazta s módosította. A közkeletű kép a díványon fekvő betegről szintén változott. A módosítások egyaránt érintik a formát és a folyamat rugalmas kezelését, és főleg: a mai analitikus nem annyira naiv, hogy a valóság döntőbírájának higgye magát; inkább útikalauznak egy közösen vállalt utazásban. Aki tehát azt hiszi, hogy Freud munkásságának ismerete egy kalap alá vehető a pszichoanalízis megértésével, az igencsak messze jár a valóságtól; mintha azt hinné, hogy a modern fizika megtalálható Newtonnál vagy hogy Darwin - akkor forradalmi - könyvében benne van a mai biológia is. A Nyugat szellemtörténetében és kultúrájában a freudi életmű mindig az egyik leglenyűgözőbb személyes teljesítmény marad, ám aligha képviseli a modern analitikus gondolkodást és gyakorlatot. Az általa indukált hatalmas szemléletváltás eleven hatása szétterjedt, de közben rengeteget változott is. Ez a kötet széles ívű áttekintést nyújt erről a fejlődésről, melynek főbb állomásai az énpszichológia (A. Freud, Kris, Hartmann), az interperszonális irányzat (Suliivan), Melanie Klein és a kleini elmélet, majd a tárgykapcsolatok brit iskolája (Fairbairn és Winnicott), a szelfpszichológia (Erik Erikson, Heinz Kohut), majd a freudi elmélet modern újraértelmezői: Otto Kernberg, Roy Schafer, Hans Loewald és Jacques Lacan.
